6. állomás: Isten hősei

26. Isten népe engedetlen

Egyezkedtél már valaha valakivel így: „Ha kipróbálhatom a gördeszkádat, kölcsönadom neked a biciklimet” vagy „Ha engeded, hogy sokáig fent maradjak, megígérem, hogy kitakarítom a szobámat”? Mindig megtartod az egyezség rád eső részét?

„Istenem, ha most megsegítesz, mindent megteszek, amit csak akarsz!” Tettél valaha Istennek ilyen ígéretet?

Mi történik, ha Isten megsegít, és a gond megoldódik?
Isten népe engedetlen
Izráel fiai azt cselekedték, amit rossznak lát az ÚR, mert a Baalokat tisztelték. Bírák 2,11

Ez történt eddig…

Isten népe több mint 40 éve volt már úton, vándorolva az új otthon felé, amit Isten ígért meg nekik. Végre elérték az Ígéret Földjét, de nem volt királyuk vagy miniszterelnökük, aki megmondta volna nekik, hogyan éljenek együtt. Szinte mindenki azt tette, amihez kedve volt. Kaotikus volt, ezért Istennek be kellett avatkoznia. Azzal kezdte, hogy vezetőket adott nekik, akiket „bíráknak” neveztek. Ezek az emberek nem mindig voltak nagyon bátrak, de nagyon bátor dolgokat kellett mégis megtenniük. Ebben is különböztek a körülöttük élőktől.

Bírák 2,11-19

Izráel fiai azt cselekedték, amit rossznak lát az ÚR, mert a Baalokat tisztelték. Elhagyták az URat, atyáik Istenét, aki kihozta őket Egyiptomból, és más istenek után jártak a környező népek istenei közül, azokat imádták, és így ingerelték az URat. De amikor elhagyták az URat, és a Baalt meg az Astárótot tisztelték, föllángolt az ÚR haragja Izráel ellen, és fosztogatók kezébe adta, hogy fosztogassák őket. Odaadta őket a körülöttük levő ellenségnek, úgyhogy nem tudtak többé ellenségeiknek ellenállni. Valahányszor kivonultak, az ÚR keze bajt hozott rájuk, ahogyan megmondta az ÚR, és ahogyan megesküdött nekik az ÚR. Így nagyon szorult helyzetbe jutottak. Akkor bírákat támasztott az ÚR, és azok megszabadították őket szorongatóik kezéből. De bíráikra sem hallgattak, hanem más istenekkel paráználkodtak, és azokat imádták. Hamar letértek az útról, amelyen őseik jártak, akik hallgattak az ÚR parancsolataira. Ők nem így cselekedtek. Mert amikor az ÚR bírákat támasztott nekik, maga az ÚR volt a bíróval, és megszabadította őket ellenségeik kezéből, amíg az a bíró élt. Megkönyörült rajtuk az ÚR, amikor panaszkodtak nyomorgatóik és sanyargatóik miatt. De amikor meghalt a bíró, ismét romlottabbak lettek őseiknél, mert más istenek után jártak, azokat tisztelték, és azok előtt borultak le. Nem hagytak fel cselekedeteikkel és megátalkodott magatartásukkal.

Mi történt ezután?

Isten nagyon sokáig türelmes volt népével szemben. Megsegítette őket szükségeikben, ők pedig megígérték, hogy akarata szerint jót fognak cselekedni. Ennek ellenére nem tartották be ígéreteiket, így Isten sem segítette tovább őket. Ez persze nem azért volt, mert nem szerette őket többé! Azt tanította meg ezzel nekik, hogy cselekedeteiknek következményei vannak: úgy döntöttek, hogy figyelmen kívül hagyják az Istennel kötött megállapodásukat. A környező népek az ellenségeikké váltak. Amikor népe eltávolodott tőle, Isten néha az ellenségeiket használta fel, hogy ráébressze őket arra, hogy szükségük van Rá.

Gondold végig!

Válaszoljatok közösen a Bibliai Kalandtúra 42. oldalán található kérdésekre!

Tudtad?

Bíró A bíró egy olyan rang volt, amit Isten népének vezetői viseltek Józsué idejétől az első királyig. Nem uralkodtak viszont folyamatosan. Isten akkor küldte őket, hogy vezessék a népet, amikor a segítségét kérték.

Engedelmesség Istennek Noha már azon a földön éltek, amit Isten ígért meg őseiknek, Izráel népe elkezdett megfeledkezni az Úrról, és arról, amit korábban tett értük.

Nehéz idők Erőszak és gonoszság uralkodott: az emberek más isteneket kezdtek el imádni, és gyakran vereséget szenvedtek ellenségeiktől. Amikor végül Istenhez kiáltottak, Ő mindig megsegítette őket, de ez után csakhamar elfeledkeztek Róla megint.

 

Beszélgess Istennel!

„Segíts Istenem, hogy mindenben, amit teszek, Téged szolgáljalak, és ne feledkezzem meg Rólad!”

Próbáld ki!

Ha nem tarjuk Istent emlékezetünkben imádság és az által, hogy akarata szerint próbálunk élni, más dolgok fogják elfoglalni a helyét az életünkben, és mielőtt észbe kapnánk, már nem is lesz időnk Istenre. Íme pár módszer, ami segíthet:
• Sokaknak segít, ha van a napjukban egy konkrét időpont, amikor imádkoznak és olvassák a Bibliát. Amikor ez az idő eljön, nincs szükségük külön figyelmeztetésre, elég ránézniük az órára.
• Néhányan a napi tevékenységeket használják fel arra, hogy emlékeztessék őket az imádságra: imádkoznak, mielőtt nekiállnak enni; amikor sportolnak, amikor a fejüket a párnára hajtják.
• Vannak, akik úgy találják, a természet is segít abban, hogy emlékezzünk Istenre. Ők élvezik a szabadban való mozgást; hogy részesei Isten teremtésének; illetve szívesen néznek fotókat a gyönyörű világról, amit az Úr alkotott.
• Mások körülveszik magukat igei emlékeztetőkkel, amiket a tükörre, a párnájukra, a hűtőre, a tolltartójukra, a tévéjükre, vagy a monitorjuk képernyőkímélőjére kitesznek, megemlékezve így Istenről.

Melyik megoldás működne a te életedben?